papiruszportal.hu

Szeptember 11.

Névnapok: Teodóra, Igor, Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Jácint, Milán, Milton

​

Meghalt François Couperin („nagy Couperin”, 1668-1733) francia zeneszerző.
Zenei tehetsége már gyermekkorában annyira nyilvánvaló volt, hogy apja halála után – ekkor tízéves volt – felajánlották neki a St. Gervais-templom orgonista-állását. „a Napkirály” orgonistája, csembalistája és a királyi gyermekek tanára lett, saját címert, majd lovagi címet adományoztak neki. Legfontosabb munkáinak a több könyvnyi csembalódarabja számítanak, rendkívül érdekes felépítésű művek, amelyek szvitszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Zseniálisan kezelte a szonáta- és rondóformát, csodásan egyesítette a kor zenei stílusait, működése révén vált a francia zene az udvar előtt is elfogadottá, és hódította meg Európát is. Műveit Bach is elismeréssel tanulmányozta (Pillangók, Kóborló árnyak, Az álmodozó).

​

Megszületett D. H. Lawrence (David Herbert Richards Lawrence, 1885–1930) angol író.
Sokféle műfajban mutatta meg ragyogó tehetségét, köztük regényekben, kisregényekben, novellákban, versekben, színpadi művekben, drámákban, esszékben, útikönyvekben, festészetben, fordításokban, irodalmi kritikákban és személyes levelezéseiben. Könyvei a modern kor és iparosodás embertelenítő hatásainak alapos vizsgálatáról tanúskodnak. Művei közül leginkább regényei híresek, a Szülők és szeretők, a Szivárvány, a Szerelmes asszonyok és a Lady Chatterley szeretője. Ezekben az író arra a kérdésre keresi a választ, hogyan élhet az ember boldog életet az egyre iparosodó környezetben.

​

Meghalt Csáth Géza (Brenner József, 1887–1919) író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző.
Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A Budapesti Orvosi Egyetemen tanult. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt és ebben az évben jelent meg első novelláskötete. 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az írásra is. Morfinista volt, szenvedélyét csak rövid ideig sikerült kordában tartania. Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt (A varázsló kertje, A Janika, Muzsikusok).

​

Ezen a napon született:

​

Pierre de Ronsard (1524–1585)
francia költő. a Pléiade nevű irodalmi csoport vezéralakja, a reneszánsz legnagyobb francia költője. A Pléiade csoport tagjai a középkori költői formák elvetését, a francia költészet tartalmi, nyelvi, műfaji felfrissítését, az antik példák átvételét tűzték ki célul. Fénykora az 1550-es évek. Ekkor egymás után jelentek meg kötetetei. Neve a következő évszázadban szinte teljesen feledésbe merült, költészetét csak a későbbi romantikus iskola fedezte fel ismét és tette igazi helyére a francia irodalomban(Ódák, Csintalanságok könyve, Pierre de Ronsard válogatott versei).

​

Eduard Hanslick (1825-1904)
osztrák zeneszerző, zenekritikus. Hanslickot általában úgy tartja nyilván az utókor, hogy általában kemény hangú kritikákat írt, és nézetei a konzervatív zenei ízlésnek feleltek meg. Élesen szembehelyezkedett a „jövő zenéje” képviselőivel, Liszttel és Wagnerrel, de még Verdivel kapcsolatban is erősen kritikus volt (A zenei szép. Javaslat a zene esztétikájának újragondolására).

​

O. Henry (William Sydney Porter, 1862-1910)
amerikai író. Írásai meglepő, csattanós befejezésükről híresek. Sokan Guy de Maupassant amerikai párjának tartják, mivel mindketten szerették a csavaros novellazárást, de O. Henry történetei játékosabbak, optimistábbak (A visszaeső bűnös, Vidám Texas, A háromkirályok ajándéka).

​

Abonyi Árpád (Csiba Árpád, 1865-1918)
író, drámaíró, újságíró. Jogtudományi tanulmányokat Kolozsvárott folytatott, a jogi egyetem befejezése után az újságírói pályára lépett. 1896-tól több újságnak dolgozott. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Regényeket, ifjúsági műveket és színdarabokat írt (Füst, Hírnév, A vörös Regina).

​

Dutka Ákos (Dutka Ákos Sándor, 1881–1972)
költő, író, szerkesztő, újságíró. Első versei nagyváradi lapokban, illetve a Vallomások könyve kötetben jelentek meg. Megismerkedett és jó barátságba került Ady Endrével, a magyar költészet megújítói és a polgári radikális eszmék harcosai közé tartozott. Első két kötetének versein impresszionista és szimbolista hatások érződnek. A már idős költő bátran üdvözölte az 1956-os magyar forradalmat, ekkor írta a szabadságharcosok közt is gyorsan népszerűvé lett Ember és magyar című versét (Az yperni Krisztus előtt és más versek, A nagy kaland, Új idők megszállottja).

​

Asta Nielsen (1881-1972)
dán színésznő. Az 1910 -es évek egyik legnépszerűbb némafilm szereplője és egyike az első nemzetközi filmsztároknak. 74 filmje közül hetven Németországban készült, ahol egyszerűen "Az Asta" néven ismerték. Leggyakrabban erős akaratú, szenvedélyes nőket alakított.  Erotikus szerepei miatt filmjeit cenzúrázták az Egyesült Államokban(Mata Hari, Hamlet, Bánatos utca).

​

Theodor W. Adorno (1881-1969)
német filozófus, szociológus, zeneesztéta. 1931-ben habilitált Bécsben egy Kierkegaard-ról írt dolgozattal, majd a frankfurti egyetemen kezdett filozófiát tanítani, egészen Hitler hatalomra kerüléséig. A nemzetiszocializmus térhódítása miatt az iskola más tagjaival együtt a harmincas években kénytelen volt Amerikába menekülni. 1945 után visszatér Nyugat-Németországba. A frankfurti egyetemen tanított haláláig (Zene, filozófia, társadalom; Írások a magyar zenéről; Az új zene filozófiája).

​

Szeli István (1921-2012)
vajdasági magyar kritikus, irodalomtörténész. Neki köszönhető, hogy az 1970-es években a jugoszláviai magyar irodalommal, néprajzzal és művelődéstörténettel kapcsolatos kutatások fellendültek. Főként a vajdasági magyar irodalom hagyományaival és történetével, valamint a magyar-délszláv kulturális kapcsolatokkal foglalkozott (Bevezetés az irodalomelméletbe, A magyar kultúra útjai Jugoszláviában, Emlékezések könyve).

​

Mester János (1926)
Jászai Mari-díjas színész. 1948-ban színészként végzett a Színművészeti Főiskolán. A pályáját ösztöndíjasként a Nemzeti Színházban kezdte. Később Miskolcon, Pécsett, Győrben szerepelt. 1954-től ismét a Nemzeti Színház és az Ifjúsági Színház művésze volt, majd Kecskeméten játszott. Drámai és vígjátéki jellemszerepekben láthatták a nézők (Hamlet, Kaméliás hölgy).

​

Szentpál Mónika (1926-2010)
tánc- és előadóművész, színésznő, érdemes művész. 1955-től a Pécsi Nemzeti Színház, az Úttörő Színház, a győri Kisfaludy Színház és a Rádió Színház tagja. 1963-tól 1982-ig az Irodalmi Színpad, illetve a későbbi Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1982 után elsősorban önálló esteken lépett fel.

​

Giancarlo Badessi (1928-2011)
olasz karakterszínész. Csak negyvenéves korában kezdett el dolgozni a művészvilágban, előbb mint színházi színész, később mint filmszínész. Több botrányfilmben is szerepelt (A Pirinyó, a Behemót és a Jófiú; Todo modo; Caligula).

​

Juhász Gyula (1930-1993)
történész, akadémikus. Fő szakterületei a két világháború közötti és a második világháború alatti Magyarország politika- és eszmetörténetének kutatása, valamint a magyar diplomáciatörténet volt. Vizsgálatai jelentősen hozzájárultak a második világháború alatti Magyarország külpolitikai helyzetének és lehetőségeinek tényszerű megítéléséhez (Magyarország és a második világháború, Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története, Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet 1938–1944).

​

Arvo Pärt (1935)
észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Zenéje a gregorián énekek által inspirált. A minimalista stíluson belül saját fejlesztésű komponálási technikája az ún. tintinnabuli (Nekrológ, Fratres,  Boldogmondások).

​

Tarjáni Ferenc (1938-2017)
Liszt Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas kürtművész, kiváló művész. A Magyar Fúvósötös, a Budapesti Kamara együttes alapító tagja, a Tarjáni Kürtkvartett alapítója volt. 1975-től a Zeneművészeti Főiskola tanára, docense, majd 1991-től egyetemi tanára volt.

​

Brian de Palma (Brian Russell De Palma, 1940)
amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Az 1960-as évek elejétől forgat. Eleinte rövidfilmeket készített, 1968-tól azonban játékfilmeket rendez. Leghíresebb alkotásai Alfred Hitchcock stílusát tükrözik (Nővérek, Megszállottság, A Mars-mentőakció).

​

Cs. Gyimesi Éva (1945–2011)
nyelvész, irodalomtörténész professzor, Pulitzer-díjas. Különösen fontos munkái közé számítanak – a Teremtett világ című, paradigmatikus jelentőségű irodalomelméletén kívül – a transzilvanizmusról szóló tanulmányai. Jelentős visszhangot váltott ki továbbá Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve is, melyben az egykori Securitate által megfigyelt professzorasszony saját megfigyelési dossziéjának eredeti szövegét közli.

​

Egri Márta (1950)
Jászai Mari-díjas színésznő. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1969–1973 között. 1973–1986 között a Vígszínház tagja volt. 1986–1991 között, valamint 2002–2007 között a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1991–1994 között szabadúszó volt. 1994–1998 között a Budapesti Kamaraszínházban szerepelt. 1998–2000 között az Új Színház tagja volt. 2008–2015 között ismét szabadúszó lett. 2015 óta a tatabányai Jászai Mari Színház tagja (Hatásvadászok, A Hídember, Gondolj rám).

​

Kukely Júlia (1953-2017)
Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő (szoprán), a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Szerepei széles skálán mozogtak, olyan végpontokkal, mint a Hoffmann meséi Olympiája és a Salome címszerepe. Részt vett Szokolay Sándor Ecce homójának ősbemutatójában.

​

John Hawkes (John Marvin Perkins, 1959)
amerikai film- és televíziós színész. Olyan hazánkban is vetített, népszerű sorozatokban szerepelt, mint Deadwood, Lost – Eltűntek, Monk – A flúgos nyomozó, CSI: A helyszínelők, 24 és az Egyszer fent,...inkább lent. 2011-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában "A hallgatás törvénye" című filmben mutatott játékáért (Állj, vagy jövök!,  A kezelés, Született bűnözők).

​

Tóth Enikő (1959)
színművész. Szépségére a filmesek is hamar felfigyeltek, még főiskolás volt, amikor már tévéfilmeket forgatott. 1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán végzett. 1981 óta a budapesti Madách Színház színésznője. Gyakran szinkronizál is (Csak semmi pánik, Szerencsés Dániel, Elcserélt szerelem).

​

Holl Nándor (1963)
színész, szinkronszínész. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház stúdiósa volt 1983-tól 1985-ig. 1986-tól 1990-ig az Arany János Színházban játszott. Jelenleg inkább szinkronizálással foglalkozik.

​

Román Judit (1964)
színésznő. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1983 és 1987 között végezte. Kezdő színészként az egri Gárdonyi Géza Színházban játszott, majd 1992-1993 között az Arizona Színházhoz szerződött. 1993-ban a József Attila Színház tagja lett. Színházi szerepei mellett gyakran szinkronizál is (Örökkön-örökké, Akli Miklós, Ámbár tanár úr).

​

Gallusz Nikolett (1974)
színésznő. Középiskoláit Japánban és Ausztráliában végezte. 2001-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. A Madách Színház tagja (Magyar vándor, Argo, Állítsátok meg Terézanyut!).

 

Ezen a napon halt meg:

​

Horányi Elek (Horányi Elek Nepomuk János Ferenc József, 1736-1809)
piarista pap, tanár, történettudós. 1762-ben a rend Kecskemétre küldte, itt írta meg "Oratio pro arte poetica" című munkáját, mely nagy elismerést szerzett neki. Nagy műve, a Memoria Hungarorum, 1775-1776-ban jelent meg, tisteletükként több tudós társaság is tagjává fogadta. A mű folytatását (Nova Memoria) pénzhiány miatt nem sikerült bejeznie. Halála előtt még kiadta a  a Magyar szent koronáról szóló értekezését.

​

(Almási) Balogh Pál (1794-1867)
homeopátiás orvos, nyelvész, barlangkutató. Számos tudományos értekezése jelent meg a Közhasznú Esmeretek Tárában, melyet 180 cikkel gyarapított és az Ujabbkori Ismeretek Tárában is. Hátrahagyott kéziratait 50 ezer kötetből álló könyvtárával együtt megvette a magyar kormány és azokat a budapesti egyetemi könyvtárba kebelezte be.

​

Bölöni György (~ Sámuel, 1882–1959)
Kossuth-díjas író, újságíró. 1945-ben egyike volt annak a nyolc közéleti személyiségnek, akiket pártállásra való tekintet nélkül beválasztottak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az irodalmi életben mindvégig harcos képviselője volt a szocialista realizmusnak (Hallja kend Táncsics!, Magyarság – emberség, Egy forradalmi nemzedék).

​

Szántó György (1893–1961)
József Attila-díjas író, főleg ifjúsági és történelmi regényeket írt, melyekben a merész szerkesztésmód gazdag festőiséggel párosult. Vakon megtanult gépelni, a szerkesztői utómunkát, javításokat felesége végezte. Élete vége felé budapesti lakásuk afféle irodalmi szalonként is működött (A földgömb, A boszorkány, Az Alapiak kincse).
 
Jessica Tandy (1909–1994)
Oscar-, Golden Globe- és Emmy-díjas brit színésznő. Egyike azon keveseknek, akiket a színpadon, a televízióban és a filmekben is elismertek. Nyolcvanévesen nyerte el az Oscar-díjat 1989-ben a Miss Daisy sofőrje című film női főszereplőjeként (A hetedik kereszt; Sült, zöld paradicsom; Selyemgubó).

​

Pusztai Pál (1919-1970)
grafikus, karikaturista, kedves, világos, érthető és jól komponált rajzstilusával a műfaj egyik legjelentősebb hazai művésze volt. (Fehér Klára: Szerencsés történetek; Mikes György: Az oroszlánok négy órakor mennek el hazulról...; Tabi László: Tücsök és bogár).

​

Fehér Klára (Nemes Lászlóné, 1923-1996)
József Attila-díjas író. A Rákosi-korszak igazságtalanságait eleinte hihetetlennek érezte, ám a Kommunista Párt iránti kritikátlan odaadása fokozatosan csökkent. Az 1956-os forradalom leverése után a pártba nem lépett vissza. a hatvanas évektől kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadt meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé (A teremtés koronája, Bezzeg az én időmben, Négy nap a paradicsomban).

​

Joe Zawinul (1932-2007)
osztrák jazzbillentyűs és zeneszerző. A fúziós zene és az elektromos billentyűs hangszerek használatának egyik úttörője, ő az egyetlen európai származású zenész, akinek az amerikai mainstream jazzben valódi jelentősége volt. 1970-ben alakította meg Wayne Shorterrel a Weather Reportot, az évtized legendás fúziós jazz zenekarát.

​

Rajk László (1949-2019)
Kossuth-díjas építész, díszlettervező, politikus. 1980-tól hivatalosan nem kaphatott munkát. 1981-ben Demszky Gáborral és Nagy Jenővel megalapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait grafikailag ő tervezte, lakásán pedig megnyitotta az úgynevezett „Rajk-butik”-ot, amely szamizdatok terjesztésével foglalkozott. 1989 és 1991 között a Mafilm látványtervezőjeként dolgozott, 1992-től filmépítészetet tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

​

Andy Whitfield (1971-2011)
walesi származású színész és modell. Leginkább A Róma című sorozat történetvezetésére némileg hasonlító Spartacus: Vér és homok sorozattal vált ismertté, melyben Spartacust alakította (Aranypart, Gábriel - A pokol angyala, McLeod lányai).

​

​